A hangsúly a múltidőn van.
Nekem VOLT egy kreatív hobbim, amivel az interneten is jelen voltam, és majdnem tízezer fős rajongói tábort gyűjtöttem magam köré. A szóbeli bántalmazó a "régi szép időkben" (amíg még az én lakásomban éltünk), azt mondta, hogy ha beköltözünk az épülő közös házunkba, nekem semmit nem kell majd csinálnom, éljek csak a hobbimnak, mert látja, hogy ez engem boldoggá tesz, és ezt én annyira megérdemlem. Majd ő minden munkát elvégez. Persze ezt nem vettem komolyan, de nagyon jólesett. Azt azért nem gondoltam, hogy pont az ellenkezője fog valóra válni. Tulajdonképpen azért is kezdtem bele, mert sok időm felszabadult, például azáltal, hogy ő átvette a főzést, mondván, hogy ő jobban főz, mint én. Esténként pedig számítógépen dolgozott otthon, én meg mit üldögéljek a kanapén TV-t nézve egyedül?
Egy idő után elkezdte sokallni az ezzel töltött időt, először csak célozgatott rá, aztán kerek perec követelte, hogy kevesebbet foglalkozzak ezzel a tevékenységgel. Helyette végezzem el azt a házimunkát is, ami eddig az ő feladata volt. Mivel akkor még nem tudtam, hogy ő egy szóbeli bántalmazó, megtettem a kedvéért, és helyette az csináltam, amit kijelölt a számomra. Azt gondoltam, ettől majd újra kedves lesz hozzám, de a bántalmazás csak fokozódott. Természetesen "ezt sem csináltam jól", és ő "megmutatta, hogyan kell".
Az érdeklődés a tevékenységem és a honlapom iránt jelentősen megcsappant, mert a látogatók nem kapták meg a megszokott tartalmakat, most pedig, hogy egyedül maradtam, végképp felhagytam vele. Így fosztott meg a szóbeli bántalmazó a hobbimtól.
Ezt a viselkedésformát kivételesen nem Patricia Evans könyvében olvastam, hanem itt:
De erre is igaz, amit a Szavakkal verve című könyv ír:
„Ám az áldozat minden olyan
törekvése, hogy építse a párkapcsolatát, javítson a kommunikáción és egy
kicsit boldogabb legyen, csak további nehézségekhez vezet:
Minél
inkább megosztja reményeit és félelmeit a bántalmazóval, elfogadást és
meghittséget remélve, a bántalmazó annál inkább gyengeségnek fogja
tekinteni nyitottságát, magasabb rendűnek fogja érezni magát, hűvösebbé
válik, és még nagyobb hatalmat érez felette.
(…)
Minél
inkább próbál a bántalmazó kedvében járni, az annál inkább
bagatellizálni fogja erőfeszítéseit és leszólja azokat, csak hogy
fölényben lehessen és fenntarthassa uralmát.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése